Hogyan előzi meg a síelés a sportsérüléseket? És hogyan óvd meg magad?
Úgy hiszem, mostanában mindenki a téli olimpia jó eredményeire figyel.
A 18 éves Yang Shuorui a női gyorsúszó síugró selejtezője előtti bemelegítő edzésen sérült meg. Mentővel ellátták, majd kórházba szállították.
A síelés lelkesedése, izgalmassága és izgalmas élménye miatt sok fiatalt vonz, de sokan nem tudják, hogy sérülésveszély is jár vele. Szóval, hogyan előzhetjük meg a síelés okozta sérüléseket, és hogyan „menthetjük meg magunkat” a sérülés után? Ma együtt fogjuk tanulmányozni.
Melyek a síelés okozta sérülések leggyakoribb okai?
A technikai cselekvési fogás nem szilárd
Síelés előtt nincs célzott teljes bemelegítés, beleértve az ízületek teljes körű aktivitását, az izmok és inak nyújtását, a légzéskondicionálást stb.
Csúszás közben a test egyensúlya, koordinációja és stabilitása nem megfelelő, a sebesség túl nagy, a fordulási technika nem megfelelő, az út egyenetlen vagy balesetveszélyes, nem tud időben alkalmazkodni, az azonnali reakció gyenge, könnyen ízületi rándulásokat, izom- és szalaghúzódást, sőt törést és egyéb sportsérüléseket okozhat.
Gyenge biztonsági tudatosság
Egyes síelők bénulása szintén a sportsérülések egyik oka. A síelés gyors, a talajon nehéz a mozgást irányítani, a pályán sok vészhelyzet van, a magas szintű sportolóknak is nehéz elkerülniük az eséseket és sérüléseket. A védőfelszerelés nélküli síelés, a helytelen esési testtartás eséskor baleseti sérülésekhez vezethet.
Nem megfelelő minőségű pszichológiai képzés
Ha a síelők nem rendelkeznek megfelelő pszichológiai képzéssel a síelés során, az technikai akció deformációjához, ami sportsérülésekhez vezethet.
Síelés fáradtság vagy sérülés esetén
A síelés egy nagy intenzitású sport, melyet hideg időben lehet játszani, a fizikai igénybevétel gyorsabb, és könnyen kifáradhatunk.
Fáradtság és sérülések jelentkeznek a szervezetben az izomsavak felhalmozódása és az elégtelen energiaforrások miatt, ami az izmok rugalmasságának csökkenéséhez, a nyújtás gyengeségéhez és a károsodásra való hajlamhoz vezet. Erős ingerlés esetén az ízületi szalagok megnyúlnak, és hajlamosabbak a károsodásra.
Felszerelési tényezők
A sífelszerelés viszonylag drága, a költségek csökkentése érdekében a sífelszerelések meghibásodási aránya általánosságban túl magas. Például csúszáskor a snowboard és a hótalp elválasztó falát nem lehet időben elválasztani egymástól, ami könnyen térd- és bokaficamokhoz és töréshez vezethet.
Mely alkatrészek hajlamosak a sérülésre?
Ízületi és szalagsérülések
A leggyakoribb helyek a váll, a könyök, a térd és a boka, amelyeket általában a szalaghúzódás jelensége kísér.
Síelésben számos láb- vagy térdficam mozgása létezik, és gyakran előfordul szalaghúzódás és -szakadás, például a középső oldalszalag, az elülső keresztszalag és a bokaszalag, majd esések okozta könyök- és vállsérülések.
Csontvázsérülés
Gurulás során a nem megfelelő műszaki működés vagy balesetek miatt a test erős külső behatásoknak van kitéve, beleértve a függőleges függőleges feszültséget, az oldalirányú nyíróerőt és a végtag torzióját, ami a csont elviselhetetlen mértékét meghaladja, és hajlamos lesz a fáradásos törésre vagy hirtelen törésre.
Fej- és törzstrauma
Síelés közben, ha a test súlypontja nincs jó helyen, könnyen hátraeshet, ami a fejét a föld mögé, agyrázkódást, szubdurális ödémát, nyaki ficamot és egyéb tüneteket okozhat, súlyos emberek veszélyeztethetik az életbiztonságot.
Epidermális trauma
Bőrsúrlódási sérülés fordul elő a végtag felszíne és a hófelület között esés közben; bőr-lágyrész ütközési sérülés másokkal való ütközés során; lábfej kitüremkedése vagy súrlódási sérülése túl kicsi vagy túl nagy sícipő esetén; végtag szúrása vagy vágása sífelszerelés sérülése után; bőrfagyás nem megfelelő melegítés miatt.
Izomsérülés
Izomhúzódás és fagyás előfordulhat a túlzott fáradtság, a nem megfelelő felkészülési tevékenység vagy a test bármely részén a nem megfelelő hidegellátás miatt.
Ha a síelés előtt az izmok nyújtása vagy ingerlékenysége nem elegendő, a túlzott izomhúzás vagy -csavarás, valamint a csúszás utáni nem időben történő és teljes regenerálódás izomkárosodást okoz. A comb elülső része (quadriceps), a bicepsz és a vádli hátsó része (gascnemius) a leghajlamosabb az izomhúzódásra.
Téli síelés során a külső környezet alacsony hőmérséklete miatt megnő az izomviszkozitás, és az ízületi rugalmasság csökkenését könnyen okozhatja izomgörcs és fájdalom, ami befolyásolja az ízület mozgékonyságát és rugalmasságát, különösen a hátsó gastrocnemius izom és a talp hajlítóinak sérülése esetén. Az izomsérülés időben történő kezelést, kezelést és rehabilitációt igényel.
Hogyan előzhetjük meg a síelés során fellépő sportsérüléseket?
1. Síelés előtt figyeljünk az ízület körüli izmok erősítésére és koordinációjára az erős ízületvédelem biztosítása érdekében. A törzsizomzat stabilitását javító edzés is szükséges az esés során fellépő sérülések kockázatának csökkentése érdekében. Ugyanakkor hetente legalább háromszor végezzünk edzéseket a kardiopulmonális funkciók javítása érdekében, hogy a fizikai erőt és az állóképességet ésszerűen használjuk fel.
- Pihenés, alvás és energiapótló
A síelés sok fizikai fogyasztást igényel, a rossz pihenés és alvás a fiziológiai funkciók és a testmozgási képesség relatív csökkenéséhez vezet, ami könnyen károsíthatja a szervezetet.
Ha sokáig síelsz, hogy időben felkészülj valamilyen ételre a pótlásra, ajánlott magas energiatartalmú ételt magaddal vinni.
- Készülj fel a tevékenységekre edzés előtt
A teljes bemelegítés aktiválhatja az izmokat, erősítheti a vérkeringést az egész testben, és teljesen mozgósíthatja a test szív- és érrendszerét, valamint az idegrendszert.
Fontos megjegyezni, hogy a bemelegítésnek 30 percig kell tartania. A fő rész a váll-, térd-, csípő-, boka-, csukló- és ujjízületek forgatása, valamint a nagy, vádliizmok nyújtása, hogy a test enyhe lázat és izzadást érezzen.
Ezenkívül a térd- és bokaízület is beköthető, hogy megerősítse a tartóerejét, és ezáltal megelőzze a sportsérüléseket.
- Óvintézkedések
(1) Védőfelszerelés síelésben: a kezdőknek térd- és fenékvédőt kell viselniük.
(2) A kezdőknek szakember segítségét kell kérniük a korai beavatkozáshoz. Ha elveszíted az irányítást a jármű felett, gyorsan emeld fel a kezeidet és a karjaidat, hogy lejjebb kerülj a súlypontodhoz, és dőlj hátra, elkerülve ezzel a súlyosabb fejsérülést és gurulást.
(3) A síelés nagy intenzitású testmozgás, ezért a síelés megkezdése előtt fel kell mérni a kardiopulmonális funkciót. Az idősebb, gyenge kardiopulmonális funkcióval és nem megfelelő fizikai állóképességgel rendelkező síelőknek a képességeiknek megfelelő, lépésről lépésre haladó cselekvés elvét kell követniük.
(4) A csontritkulásban és ízületi betegségekben szenvedő szurkolóknak kerülniük kell a síelést.
Ha egyszer síelés közben megsérült a sport, hogyan kell kezelni?
- Ízületi sérülések sürgősségi ellátása
Akut sérülés esetén a következő elveket kell követni: védekezés, hideg borogatás, nyomókötés és az érintett végtag felemelése.
- Izomgörcs kezelése
Először is, figyelj a pihenésre és maradj melegen. Az izom lassú húzása a görcs irányával ellentétes irányba általában enyhíti azt.
Sőt, helyi masszázzsal is együttműködhet, komoly időt kell küldeni az orvosnak időben.
- Végtagtörések elsősegélynyújtása
A testmozgást azonnal le kell állítani. Nyílt seb esetén először a seb körüli idegen testet kell eltávolítani, és tiszta vízzel vagy fertőtlenítőszerrel lemosni, majd egyszerűen fertőtlenítő gézzel bekötözni a sebfertőzés elkerülése érdekében, és egyszerű rögzítés után időben kórházba küldeni. A kórházba vezető úton a sérült végtagok vibrációjának és érintésének elkerülése érdekében csökkenteni kell a sebesült fájdalmát.
- Rehabilitáció utáni
A vonatkozó vizsgálatok után időben szakképzett egészségügyi intézményekbe kell fordulniuk rehabilitációs kezelés igénybevétele érdekében.
Közzététel ideje: 2022. márc. 17.